"A ló előnye tenger, a bölcsnek is ló való, Mert lová tesz az ember, és emberré tesz a ló."

Kivonat a brassói íjgyártó céh 15o5 augusztus 25.-i szabályzatából. “(...) Először: Ha valaki az íjgyártó mesterséget a céhen kívül tanulta, akár Brassóban, Moldvában, Havasalföldön vagy Erdélyben, avagy máshol, a mesterek ne fogadják fel szolgálatra, csak miután a céhvel illendőleg és törvény szerint megegyezett. (...) Ötödször: Ezen mesterség remekművei: először egy tülök kifaragása és kicsiszolása, egy jól felajzott íj, a harmadik remekmű pedig egy megfelelően kidolgozott íj.(...) Hetedszer: A céheből való kizárás terhe alatt tilos a mestereknek Moldvába, Havasalföldre vagy a Székelyföldre költözniök és ott dolgozniok. Kilencedszer: Ha valaki nem céhtag és máshonnan hoz (eladásra) íjakat, ügye a bíróságra tartozik, ha pedig egy céhmester tenné azt, zárják ki a céhből, és vétesse fel magát újra. Tizenkettedszer: A céhmester tudta nélkül egy mester se vásároljon bivalytülköt, egy forint bírság fizetésének terhe alatt. Tizenharmadszor: A céhmester vizsgálja meg a művet, hogy jól dolgozzanak; kinek keze alól nem kerül ki tisztességes munka, művét kobozzák el. (...)” illetve a székelyudvarhelyi lakatgyártók és kardcsiszárok 1613 május 5.-i céhszabályzatából: “(...) Ötödik: (...) Az csiszármester penig három tisztességes mívet csináljon, egy szablyát, egy pallost és hegyes tőrt, mely míveket mesterremeknek híunk, mely mívekben ha egy vagy kettő vagy három vétket találnak és ismernek az mesterek, minden vétkéért vehessenek rajta egy forintot, ha penig annyi vétket találnak benne, hogy mesterséghez illendőnek nem ítélik, egy bizonyos napot praefigálván benne, hagyják még tanulni. (...)