Csabafiakról

[G2:243 type=specificItem exactsize=300 item_frame=none]

Az A.D. 2oo2 -ben Gyergyószentmiklóson elkezdett kísérleti műhely válaszokat keres: hogy éltek őseink, mit jelent a lófőszékely, milyen egy téli portya, mit lehet lóval, lóról és gyalog, talpas, darabont módjára tenni, korabeli fegyverrel a kézben... Bemutatóinkon az írásos forrásokban 1116 -ban színrelépő, a korábbi könnyűlovas-lovasnomád harcmodort legtovább őrző, de a mindenkori hadi fejlődéshez alkalmazkodó székely lovasság történetéből villantunk fel fejezeteket: a középkori magyar királyság csatakezdő lovasíjászait, az erdélyi fejedelemség katonai gerincét adó lófőket stb...

Csaba királyfi Attila "kerál" fia volt, a székelyek Csaba királyfi népének vallják magukat legendáikban, Szent László királyt hívják segítségül csatáikban, a Csabafiak pedig székely ifjakként ezt a "csillagösvényt" próbálják bejárni, lehetőségeik szerint életre keltve a kiváltságaihoz foggal-körömmel ragaszkodó gyalogos szabad székelyt, a két lóval csatába induló, rejtelmes hangzású lófőt, a közösség kárára megerősödő főembert, valamint az erdélyi fejedelmek katonapolitikájának következtében a jobbágysorból ismét katonasorba emelkedő puskás darabontot...

A műhely tagjainak az eltelt hat esztendő alatt nagyon sok tapasztalatra sikerült szert tenni. Ez a kitartó munkának, a folyamatos képzésnek, az őrült tudás-szomjnak és a megfontolt kísérletezésnek, valamint a precíz szervezésnek köszönhető. A műhely tagjai megfordultak Hidán Csaba szablya- és fokosiskolájában, eljárnak a Baranta magyar tradicionális harcművészeti edzéseire, sőt, egy ilyen edzés-sorozatot be is indítottak a közelmúltban, nem ismeretlen előttük a Kassai féle lovasíjászat sem, mint ahogy nyitottak vagyunk és érdekel minden, ami a hagyományos íjászatról, harcászatról szól

Tevékenységünk részét képezi az erdélyi, magyarországi, romániai, törökországi, lengyelországi és nyugateurópai múzeumok fegyver- és viseletanyagának megismerése, minden lehetséges forrásanyag felkutatása (oltárképek, miniatúrák, szakirodalom, freskók, korabeli leírások, történelmünk nagyjainak levelezése, feljegyzései, stb.), így a műhely tagjainak fegyverzete, viselete és eszköztára erőforrásainkhoz képest a lehető legkorhűbb. A saját kísérletezés elsősorban a fegyveres lovas alakzatokban rejlő harcászati lehetőségek felleltározására, kipróbálására , a szekértáborra támaszkodó hadviselés kipróbálására és a kézműves lehetőségeink gyakorlására irányulnak. Baráti kapcsolatot ápolunk a környék kézműveseivel, eltanultuk tehnikai tudásukat. Az általunk készített tárgyak, fegyverek kemény (belső)kritikát kapnak Tölgyesi András Béla rézművestől, illetve Köllő Miklós műépítésztől. Lovastevékenységünk nem létezhetne Gál Csaba lovardája, a Hipparion lovasközpont nélkül. A ridegen tartott félvér lipicai lovak többször is bizonyítottak, így többek között télvíz idején Petraskó Tamás Rákóczi emléktúráján, két héten át, Zágon és Szatmár között ezeket a lovakat használta.

[G2:291 exactsize=300]

Rendszeres résztvevői vagyunk a sepsiszentgyörgyi és a gyergyószentmiklósi városnapoknak, számtalan rendezvényen részt vettünk Erdély szerte, több nem magyar meghívásoknak is eleget teszünk, sőt, Nagyszebenben és Karánsebesben átütő erejű bemutatókat sikerült végrehajtanunk, amelyet a román sajtó is pozítiv kritikával illetett, így a műhely lassanként egy kulturális híd szerepét is betölti. 2OO7-ben az Európa Kulturális Fővárosa – Nagyszebenben megrendezett magyar hét lovasbemutatóit mi tartottuk.

A műhely jogi keretét a Csabafiak Hagyományőrző Egyesület biztosítja. Kérjük, amennyiben úgy gondolja, fontos egy ilyen alternatív oktatás, támogassa lehetőségei szerint tevékenységünket.

2010 - Beszterce

Tartalom átvétel